Fõoldal


Eladó kisnyuszik

Eladó tenyésznyuszik


Szatén kosorrú törpenyúl



Kosorrú
(lógófülû) törpenyúl



Növendékek


Mit egyen a nyuszi?


Fontos tudnivalók


Nyuszitartási tippek


Egészségmegőrzés



Kapcsolat, vendégkönyv

Galéria

Linkek






 „A TISZTASÁG FÉL EGÉSZSÉG”

Gyakori betegségek

A nyulakon előforduló megbetegedések nagy részét a helytelen táplálás idézi elő, melyeknek következménye
a legtöbb esetben hasmenés vagy felfúvódás. Ezért nagyon fontos, hogy betartsuk a táplálkozásnál megadott arányokat
 a Mit egyen a nyuszi? menüpont alapján.
Kb. 70% széna, emellé még esetleg egy kevés nagyon jó minőségű táp ( este) és zöldségek.



A többi betegséget megfelelő ketrec higiéniával, és a kora áprilisi myxomatózis és RHD elleni kombinált oltással védhetüjük ki.

Nyuszink egészsége érdekében tartsuk távol tőle  a rovarokat, más rágcsálókat, kutyákat és macskákat!

Biztosítsuk számukra a rendszeres mozgás lehetőségét, engedjük ki őket a kifutóba vagy a lakásban!

Nyáron óvjuk a nyuszikat a nagy hőségtől, mert könnyen hőgutát kaphatnak. Ilyenkor vigyük őket hűvösebb szobába,
vagy fülüket és lábaikat törölgessük nedves törülközővel.


Ha a nyuszi mégis rosszul lenne, gubbaszt, rosszkedvű, akkor AZONNAL keressük fel az állatorvost!

Nyugodtan beadathatjuk az oltást egy helyi állatorvossal, rutinvizsgálatra is vihetjük hozzá a nyuszit, viszont, ha komoly baj van,
akkor azonnal hívjunk fel egy
nyuszikhoz is jól értő orvost!! pl.:


                                                               
                                                       

                                                       
                                        


 



A betegségeknél megadott információk csak tájékoztató jellegűek és nem helyettesítik az állatorvosi kezelést!
Ha  a nyuszid beteg, azonnal fordulj állatorvoshoz!

Gutaütés

Mivel a nyuszik nem izzadnak és testhőjüket csak a fülükön keresztül tudják leadni, ezért 27 ˚C fok fölött elővigyázatosnak kell lennünk, mert nagyon könnyen kaphatnak hőgutát, amiben könnyen el is pusztulhatnak. A kinti nyusziház soha ne álljon tűző napon, a kinti kifutónak is legyenek árnyékos és szellős részei. Ha szükséges, állítsunk fel napernyőt, tegyünk hidegvízes palackot az ólba, esetleg lapos tálat vízzel telítve, vagy nagyon jó megoldás, ha a nyusziólat kívülről vízzel spricceljük le. Teríthetünk még nedves törölközőt a nyuszira, vagy a nyuszi alá, törölgessük a füleit nedves vattával és természetesen hagyjuk, hadd pihenjen. Természetesen ez vonatkozik az autóban szállításra is, melegben lehetőleg sehová ne szállítsuk a nyuszit autóban, mert nagyon nehezen viselik.

Szemgyulladás

Legtöbbször huzat okozza. A nyuszi szeme összeragad, bedagad, váladékozik. Puha, melegvízes törlőkendővel vagy vattával  töröljük meg a nyuszika szemét. Azonnal szüntessük meg a huzatot! Lehűtött kamillateát tegyünk az ivóvizébe. Ha 1-2 nap után sem javul, forduljunk állatorvoshoz.

Fülatka

Állati paraziták okozzák. A nyuszi gyakran vakarja a fülét és néha ferde fejtartás is jellemző rá. Állatorvosi segítség szükséges. Megfelelő higiéniai körülmények között tartott nyusziknál nem fordul elő.

Nátha, könnyezés

Hideg és huzat okozza. Azonnal szüntessük meg mindkettőt!Nagyon veszélyes lehet, mivel a nyuszkók nem vesznek a szájukon levegőt, így egy könnyű náthától akár meg is fulladhatnak, mivel bedugult orruk megakadályozza őket a légzésben.  Beteg kedvencünket vigyük állatorvoshoz, aki antibiotikumos kezeléssel gyógyítja. A kinti nyusziházat télre megfelelően szigeteljük le, a réseket tömjük be, tegyünk be sok szalmát, hogy az is szigeteljen. Ha szükséges, használjunk hősugárzót a nyusziól mellett.  Soha ne tegyük ki télen a benti nyuszit kinti házba vagy  erkélyre, mivel ehhez folyamatos átszoktatás szükséges.  A nyuszi képtelen alkalmazkodni a hirtelen alacsony hőmérséklethez.

Tüsszögés

Okozhatja egyszerűen az orrnyílásba került por pl. szénából, ha csak 1-2-szer fordul elő, akkor nem probléma. Ha gyakrabban fordul elő, akkor megfázásra utal, ezért állatorvoshoz kell vinni a tapsifülest. Lásd: a náthánál leírtakat. Kiváltó tényező lehet még túl száraz levegő a lakásban, akkor viszont párologtassunk.

Elhízás

Mozgáshiány és kalóriadús táplálkozás okozza. Légszomj, toka kialakulása és kóma is követheti. Nyuszikánkat engedjük ki gyakran a ketrecből, hogy eleget ugrándozzon. Ne adjunk  neki kalóriabombákat ( gyümölcsök: banán, szőlő, körte; magvakat; boltban kapható jutalomfalatokat).  Kapjon vizet, szénát, diétás nyuszitápot (létezik kifejezetten ilyen, ez nem tartalmaz magvakat a Fressnapfban kapható: Cuni Nature Re-Balance), zöldet (pl. gyermekláncfű levele,  eperlevél, almafaág levéllel együtt, lóhere, rózsaszirom). Répát is csak ritkán adjunk neki, mivel viszonylag sok cukrot tartalmaz.

Hasmenés

Néha túl sok zöld ill. zöldség okozza, viszont okozhatja rossz étel (penészes,  nedves helyen tartott széna; vagy papírdobozos táp is, amibe pl. könnyen beköltözik a molylepke, ezért lehetőleg tasakos/légmentesen lezárt jó minőségű tápot vegyünk). Ha megy a nyuszika hasa, azonnal vegyünk el előle mindenféle ennivalót, kizárólag friss vizet és száraz, jó illatú szénát adjunk neki. Ilyenkor  gyakran a bundája is összeragad, amit langyos vizes nedves törölközővel is letörölhetünk. 

Puffadás

Mivel a nyuszkók nem hánynak, ezért rossz táplálék elfogyasztása után vagy megy a hasuk vagy felpuffadnak. Gyakran okozza a túl sok, vagy nedves zöld növény. Ezeket mindig fokozatosan kell elkezdeni adni a nyusziknak, minden tavasszal. Először 1-2 levél, majd minden nap egy kicsit több. Ritkán az is előfordul, hogy némelyik tapsi arra a növényre érzékeny, ami egyébként nyuszik által fogyasztható lenne. Ha ilyet tapasztalunk, többet ne etessük azzal a növénnyel. A puffadás nagyon veszélyes. Ilyenkor a nyuszi gubbaszt, étvágytalan és érezhető, hogy a hasa fel van fúvódva. Azonnal állatorvoshoz kell vinni, mert néhány óra alatt képes ebben elpusztulni. Ha nagyon sürgős, egy szem széntablettát oldjunk fel egy kevés vízben és próbáljuk vele megitatni, viszont utána azonnal rohanjunk az állatorvoshoz.

Piros vagy narancs színű vizelet

Ha a nyuszi látszólag egészséges, rendesen eszik, mozog, nem fogy, akkor valószínű, hogy sárgarépa, cékla vagy bizonyos zöld növények pl. gyermekláncfű levele okozták. Csak szénát, tápot, vizet adjunk neki.  Ha még ezután is piros a vizelete, akkor forduljunk állatorvoshoz, mert ez  veseproblémákra utalhat.

Forgás, egyensúlyzavar

A nyuszi elveszti egyensúlyérzékét és csak körbe-körbe forog. Sajnos bizonyos növények okozhatnak mérgezést vagy allergiát, amire a nyuszi így reagál. Azonnal vigyük állatorvoshoz, mert az időben beadott méregtelenítő injekció és B1 vitamin még helyre tudja állítani az idegrendszerét.

Fogrendellenességek

A nyuszi lassan, óvatosan eszik, csak a puha ételt fogadja el. Veszít a súlyából, étvágytalan, esetleg csikorgatja a fogait. Ritkán előfordul, hogy a szeme alatt kidomborodás látszik. Néha szemkönnyezés is előfordulhat. Sürgősen állatorvoshoz  kell fordulni, mielőtt a nyuszkó teljesen legyengülne. A jó, nyuszihoz értő állatorvos egy hengerrel belenéz a szájüregbe és megállapítja a problémát.  Néha a nyuszi fogát rövidebbre kell vágnia, ritkábban az is megtörténhet, hogy szegénynek ki kell műteni a fogát, mert az nem a megfelelő helyre nőtt. Sürgősen forduljunk nyuszikhoz nagyon jól értő állatorvoshoz! Sajnos a fogproblémák általában öröklöttek, ezért fontos jó tenyésztőtől vásárolni a nyuszit, mert ő nem fogja a beteg nyuszit tovább pároztatni, így sokkal kisebb az esélye, hogy ilyen betegséggel kell szembesülnünk.

Kokcidiózis (Nyúlvérhas)

A Kokcidiák egysejtűek, amelyek a bélnyálkarhártyát és az epejáratokat pusztítják. Egy többfázisú folyamat során fejlődnek ki és az ürülékkel együtt választódnak ki. Az oociszták (peték) 1-6 nap alatt érnek meg az alomban majd fertőzőképesen így az állat szervezetébe kerülnek. Sok nyuszi csak hordozza a betegséget, ő maga nem betegszik meg. Ha viszont az állat immunrendszere legyengül (pl. fertőzés, rossz táplálék, szállítási stressz miatt), akkor a nyuszi megbetegszik, nem képes rendesen emészteni. Súlyvesztés, véres és váladékos hasmenés jellemző rá. Amikor a bélflóra is károsodik, bakteriális fertőzések is fellépnek, ami puffadással jár.

Májkokcidiózis

Az epejárat begyullad, a máj bedagad. Rossz közérzet, testsúly csökkenés. Hasmenés nem jellemző. Néhány hét után bekövetkezhet a halál.  A betegség újonnan vásárolt nyuszik, friss fű, zöldség, ritkán tisztított ételes tálka, ketrec által aktiválódhat. A fertőzés körforgását alapos ketrec higiéniával és fertőtlenítéssel meg kell akadályoznunk. Az oocisztákat (petéket) az edények kifőzésével tudjuk elpusztítani. Ha a betegség folyamatban van, tegyünk a ketrec aljára rácsot, hogy az ürülék, szennyezett széna ne legyen az állat számára elérhető.

Myxomatózis

Egyfajta himlővírus okozza „nyúlpestis”-nek is nevezik. Főleg vérszívó rovarok (szúnyog, bolha, kullancs) terjesztik. Először pirosak lesznek a szemhéjak, majd bedagadnak, majd ez történik a többi test nyálkahártyával (orr, ajkak, nemi szervek) is. Nem gyógyítható, az állatot el kell altatni. Sajnos emberi kéz által is átterjedhet az állatra, ezért a lakásban tartott nyuszikat is be kell oltani. A legbiztosabb védelem ez ellen a betegség ellen a megelőző oltás minden év április elején, amit októberben meg kellene ismételni, mert ez csak fél évig nyújt védelmet.

RHD/VHD/RVHD/RCD (Rabbit Calicivirus Disease)

Az RHD halálos, gyógyíthatatlan, rendkívül tünetszegény, gyors lefolyású betegség. Az emberre, más háziállatokra nem veszélyes. Lappangási ideje 24-48 óra. Tünetei a láz, a táplálék visszautasítása, levertség, elkékült nyálkahártyák, nehézlégzés, idegrendszeri problémák, sárgaság, nyálkás hasmenés, habos vérzés az orrból és/vagy a végbélből. Megelőzésének egyetlen módja a vakcinázás. Létezik kombinált oltás myxomatózis és RHD ellen, ezt legalágbb április elején egy évben egyszer be kell adatni.